2026. szeptember 5-én (szombat) kirándulást tettünk Veszprémben.
Bár nem ezt terveztük és nem is ezt hirdettük meg.
Történt, hogy az Ajka és Devecser közötti felsővezeték-szakadás miatt már Veszprémben is jelentős torlódások és késések alakultak ki rövid idő alatt.
Ennek eredményeként a mi személyvonatunkat Veszprémből el sem indították - így nem érhettünk el a Kislőd-Úrkút túránk kezdő állomására sem!
Gyors döntés, ami megértésre talált a résztvevők egyöntetű és örömteli fogadókészségével: maradtunk Veszprémben s megismételtük a 2023. adventi veszprémi sétánkat: A beszámoló megtekintehő itt ...
Javasoljuk, hogy a fenti linken elérhető beszámoló szövegét és a felvételeket nézzétek meg elsőként!
Itt és most csak némi kiegészítést, hangulatot próbálunk nyújtani, az évszakot és az aktuális történéseket, helyzetet is figyelembe véve.
12 fővel indultunk neki ennek a hirtelen ölünkbe pottyanó és szép hosszúra nyúló 11 km-es sétának.
A Fenyves tanösvény kezdőpontjától pár percen belül máris elértük az első nevezetes pontunkat, a Jutas vitéz kilátót.
A panoráma mind a város, mind pedig a hegyek felé csábítóan hatott.
A kilátó dombjáról a Fenyves utcára leérve, értetlenül szemléltük a magas kísérő falon elhelyezett üvegcserepek sokaságát.
Most sem hagytuk ki a Fenyves malom épületét, ahol éppen egy előadást tartottak.
Ezzel átellenben viszont szépen felújítottak egy pincét, ami 3 éve még igen romos volt s még felirattal is ellátták.
Újdonság volt egy kicsi könyves házikó is a maga mókás kialakításával és vonzerejével.
A Hit Gyülekezete a maga profiljára alakította át egy valamikori sportközpont (Squash) nagy parkját és épületeit.
Hamarosan elértük a História Kertet, ami újfent lenyűgözött valamennyiünket.
A sziget nélküli Szerelemsziget közvetlen elején található kis Séd-hídról is megszemléltük a környék látnivalóit és szépségeit - mert voltak ilyenek bőven.
A piros szív, mint szelfipont is akár, nem aratott körünkben nagy sikert.
A napunk nem bővelkedett virágzó növényekben, így meg kellett becsülnünk a vélhetőleg kerti szökevényként magát kellető és majd csak az esti órák közeledtével szirmot bontó ligetszépe-félét.
A játszótér elemeinek kipróbálásából pedig már kinőttünk.
A Margit romoknál csak szusszanásnyi pihenőt tartottunk.
Innen követtük a labirintus-szökőkút vizének kacskaringós útját.
Közben egy hídnál Kolodko mester egyik mini szoborremekét, a 'Leonóra és az Oroszlán' nevezetűt találtuk meg.
Utunkat továbbra is a Séd mentén, a Kittenberger Kálmán utcán folytattuk. Hamarosan elértük a védett élőlények garmadájának élőhelyet biztosító Sintér-dombot s kicsit beljebb-feljebb pedig a 'Halagút' fantázianevű alagutat, ahol a régi Thetys-tenger egykori élőlényeiről, halairól készült falfestményeket csodálhattunk meg.
Ettől nem messze a Vízmű műemlék jellegű épületeit és színesre festett vízszerelvényeit örökíthettük meg.
Lassan elértük a Dísztavat, amin túl - már messziről is hallhatóan - egy rendezvény hangjai uralták a helyet.
Mint közelebb érve megtudhattuk: Tacskók (és Gazdáik) találkozója, a 'Tacsi Tali' zajlott éppen.
Mi megpróbáltunk félrehúzódni s a Jezsuita templom mellett találtunk is erre alkalmas padokat, ahol el is költöttük ebéd gyanánt a magunkkal hozott elemózsiánkat.
Ekkortájt elkezdett cseperegni az eső. De ez egyáltalán nem szegte kedvünket.
Az egykori Úttörővasút állomásánál elkészült egy csoportkép is.
Továbbra is szemetelő esőben megcéloztuk a Benedek-hegyet, ahonnan a panorámák látványában tobzódtunk.
Felkapaszkodtunk a Várba, ahol sorban léptek elénk a fotótémák: Szentháromság-szobor, Érseki palota, Bazilika, Várkút, majd pedig Szent István és Boldog Gizella szoborkettőse.
A Nagyszeminárium kertjében megcsodáltunk egy gyönyörű Szűz Mária-szobrot, ami régi, ám különleges technikával készült.
A Tűztorony melletti várfal gyilokjárójáról is élvezkedtünk a kitáruló panorámában.
Majd a Hősök Kapujánál ismét egy Kolodko-szobor 'állta utunkat', az 'Ernő, az Őr'.
Az Óváros téren a Szent Mihály arkangyal szoborkompozíció állított meg bennünket.
A Színház és a Színház-kert következett, majd az Erzsébet-liget.
Az itt található játszótér nagy fája alatt ismét egy gyors pihenőt tartottunk s eldöntöttük: vonattal vagy busszal indulunk majd hazafelé? - eldőlt gyorsan: a közeli buszállomásról vágunk majd neki a hazafelé vezető útnak.
De még 'szembejött velünk' egy újabb, immáron a harmadik Kolodko-szobor, 'Ödön, az Utcazenész' képében.
És még most sem volt vége a mai élmény-cunaminak: fagyizás következett a sétálóutcán.
Majd pedig még két szobor felfedezése is várt ránk: először a Történelmi allegória című,
... majd pedig a Szent Imre herceg.
Innen már csak egy bakugrás volt a buszállomás, ahonnan szép kényelmesen haza is értünk mindannyian Fehérvárra 1/4 5-re.
A mi esetünkben és a mai napra vonatkozóan beigazolódott egy régi mondás igazságtartalma: ami rosszul kezdődik, az jól végződik (végződhet)...
Bízunk benne, hogy mindenki jóleső fáradtsággal a lábaiban, sok gazdagító friss lelki és szellemi élménnyel a tarsolyában térhetett haza és legközelebb is velünk tart majd - másokkal egyetemben, akik pl. ezen leírás alapján kapnak kedvet a csoportos túrázáshoz. Továbbra is szívesen látunk külső pártoló családtagokat, barátokat, ismerősöket is. Kéretik terjeszteni :)
Ajánlás, ami valamennyi általunk szervezett és vezetett túrára évényes: a kirándulásaink során nem akarunk és nem is tudunk teljes körű bemutatásra törekedni - ezek csak mintegy étvágygerjesztőként avagy kóstolóként szolgálhatnak. Emiatt viszont csak ajánlani tudjuk az egyéni, csoportos visszatéréseket ezekre a korábban közösen felfedezett helyekre.
Összeállította: Kiss Gábor
Felvételeket készítették:
Reichhardt Ákos és Kiss Gábor